Közismert Michel Nostradamus (Michel de Nostre-Dame,
1503–1566) francia orvos és híres jós, aki kikeresztelkedett
zsidó szülők gyermeke volt. Nagyapját és szüleit, s őt is a párizsi
Notre-Dame-ban keresztelték meg, innen a latinos neve.
A „minden jósok és asztrológusok legnagyobbika” St. Rémyben
született. Noha próféciái a jóslatok körkörös értelmű nyelvén
fogalmazódtak, nem változtat a tényen, hogy sok közülük
olyan események meglepő értelmezésére ad lehetőséget, mely
események csak később, évszázadokkal a jós halála után történtek
meg. Ilyen híressé vált jósversikéje magyarra fordítva:
„Az elzárt férj – frig sapkával a fején –
hazatért: ötszáz kezd a volt cserépen
harcot: Narbon a júdás, s őrhelyén
áll Saulce, olajhordóknak körében.”
Az előbbi látszólagos sületlenséget később a francia forradalom
bizonyos eseményeinek jóslataként értelmezték.
Ugyanis kokárdával díszített „frigiai” sapkát tettek XVI. Lajos
fejére, akit „elzártak” Marie-Antoinette-től, aki hasonló elbánásban
részesült egy másik szobában. Ez pedig Varennes-ből
való „hazatérése” után történt, ahol családjával együtt letartóztatták.
Két hónappal később „harc kezdődött” a Tuileriesnél,
mely palota egy régi „cserépégető” helyén épült, s neve is
ebből származik. A harc a svájci őrség „ötszáz emberének” ellenállása
miatt tört ki. A „júdás Narbonne-Lara” volt a hadügyminiszter,
akit XVI. Lajos váratlanul felségárulás vádjával
elbocsátott. „Saulce” egy vegyeskereskedés tulajdonosa volt
Varennes-ben. Marie-Antoinette pedig „olajos dobozok” és
gyertyák között üldögélt Saulce boltjában, miután letartóztatták.
Mindez 1791-ben és 1792-ben történt, két és negyed
századdal Nostradámus halála után.
(A nevek írásmódjának változása a francia helyesírás változásával
magyarázható. Sok ilyen jóslat olvasható Pierre Rigaud munkáiban,
Theophilius de Garancieres angol változatában, L. Pissot,
A. le Pellettier, Torné-Chavigny, P. Piobb könyveiben és Henry
james Forman művében, A Jóslás történetében. Kurt Seligmann:
Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban.)
475
Michel Nostradamus igazi reneszánsz karakterű személy
volt. Mint orvos jártas volt a gyógyfüvek és ásványok tudományában,
akárcsak nagyapja, Jacques de Nostre-Dame, aki
szintén orvos volt a provance-i René király udvarában. Amikor
Montpellier egyetemén orvostudományt hallgatott, megszakította
tanulmányait, és segített a fekete halál járványát elfojtani,
mely több országban és tartományban egyidejűleg tűnt
fel. Nostradamus, ki a pestissel szemben immunis volt, városról
városra utazott és csodálatos gyógyításokat vitt végbe.
Aix-ben a hálás polgárok járadékot adtak neki, melyet ő szétosztott
az árvák és özvegyek között. Ezután üdvös Lyoni tartózkodása
után a provance-i Salonban telepedett le. Próféciáit,
melyeket „Századoknak” nevezett, 1555-ben adta ki, sokkal
később, mint a kozmetikumokról szóló könyvét. Ezeknek a
jóslatoknak óriási hatásuk volt, sokan utaztak hozzá Salonba,
hogy tanácsát kérjék.
Catherine de’ Medici, akit erősen vonzott az okkult tudomány
és a mágia, több jövendőmondót és asztrológust tartott
udvarában, így például a kétes hírű Ruggierit, aki inkább
varázsló volt, mint tudós, vagy például a matematikus
Reignier-t, akinek egy asztrologikus oszlopot építtetett, mely
ma is látható Párizsban. Ott volt a híres Luc Gauric is, aki figyelmeztette
Catherine férjét, II. Henrik királyt, hogy kerüljön
el egy párbajt, azt állítván, hogy a csillagok fejsebesüléssel
vagy vaksággal fenyegetik.
A király, noha szkeptikus volt, nem emelt kifogást az ellen,
hogy meghívják Michel de Nostradamust udvarába, mivel az
orvos és jós 1556-ban Párizsba érkezett. A királyné vágyott
rá, hogy megtudja három fia jövőjét, akik Blois-ban laktak,
így hát elküldte hozzájuk látogatóba Michelt. Amikor a látnok
visszatért Párizsba, megjósolta, hogy mindhárman trónra kerülnek
majd. Nem akarta magát világosabban kifejezni, mivel,
mint mondta, az igazság megismerése káros. Catherine
hitt a jóslatnak, de Michel valószínűleg úgy értette azt, hogy
mindhárman trónra kerülnek, de egymás után, ugyanarra a
trónra. Így is történt.
476
Nostradamusnak sok ellensége akadt az udvarnál, azonban
elhallgattak, mikor a következő évben Henrik király különös körülmények
közt meghalt. Henrik király nővére, Franciaországi
Margit és Savoya hercege esküvőjüket ünnepelték, melynek
során lovagi tornát rendeztek. Henrik kihívta Montgomery
fiatal grófját, hogy mérkőzzék meg vele. Mongomery miután
udvariasan visszautasította a kihívást, végül engedett a király
akaratának. Ezután megtörtént a baleset: az angol lándzsája
átdöfte a király sisakjának aranyrostélyát, s belefúródott
Henrik király szemébe. A seb rövidesen a király életébe került.
Most jutott eszébe az udvarnak Luc Gauric figyelmeztetése és
Nostradamus „Századaiban” az első könyv harmincötödik verse is.
Magyarra fordítva a „Századok” első könyvének 35. verse:
„A síkon két oroszlán vív csatát,
s a fiatal legyőzi majd a vénet.
Szemét aranyketrecben szúrja át,
s a vénre sebe hoz majd szörnyű véget.”
A harmadik könyv utolsó verse pedig így hangzik:
„Ha Frankhonon fél szem lesz majd az úr
az udvarban a káosz üt tanyát,
Blois ura barátot öl gazul,
ki gyógyítaná meg országunk baját?”
Azt mindenki tudta az udvarban, hogy a haldokló „félszemű”
miatt nyugtalanság uralkodik. Henrik hamarosan belehalt
sebébe. De elmondják a versike sorai azt is, ami ezután
jött. Szomorú sors várt a három fiatal hercegre, akik mindhárman
királyok lettek, de egymás halála után. Az első közülük
II. Ferencként 16 évesen lépett a trónra, de egy év múlva
meghalt. A második herceg 10 évesen, IX. Károly néven lépett
trónra, anyja régenssége mellett. Catherine ekkor már
477
gyanakodni kezdett, hogy a megjósolt királyi koronák egy és
ugyanazok. Ezért 1564-ben a gyermek királlyal az akkor éppen
pestis sújtotta Salonba utazott Nostradamushoz, hogy
tanácsát kérje. Keveset tudunk arról, hogy mit mondhatott a
jós a sértett anyának. Viszont tudjuk, hogy Franciaországban
kitört a hugenotta (református) lázadás, megosztva a királyságot
egy ármánykodó anya s gyermek között. A véres Szent
Bertalan-éj félelmet és gyűlöletet keltett, Károly pedig 22 éves
korában meghalt, zűrzavarban hagyva országát.
Az utolsó herceget a három közül, III. Henrikként koronázták
meg, Viennes-ben lakott, imádta a boszorkánymesterséget
és minden okkult praktikát. Néha visszavonult a vincennes-i
Párizsi toronyba, és varázslatairól az emberek szörnyű történeteket
suttogtak. Később, halála után egy kikészített gyermekbőrt
és istentelen szerszámokat találtak nála, s erről ellenségei
azonnal pamfletet (gúnyiratot) adtak ki.
III. Henrik korábban magához hívatta Blois városába
az „États géneraux-t”, az állam képviselőit. Ott barátját,
Guise hercegét, álnokul meggyilkoltatta, s így teljesedett be
Nostradamus jóslata: „Blois ura barátot öl.”
Kitört ezután a polgárháború, Párizs felkelt. 1589-
ben III. Henrik már a fővárost készült megostromolni,
amikor egy Jacques Clément nevű szerzetes meggyilkolta
Franciaország egyik legalkalmatlanabb királyát. Így teljesedett
be Nostradamus jóslata Catherine családjáról. A jós
ezt már nem érhette meg, mert 1566-ban meghalt, éspedig
olyan körülmények között, melyeket a „Századokban” megjövendölt,
vízkórban szenvedve, „ágy és pad között” élt. Itt
íróasztala padjáról van szó, mert ágyhoz és írópadhoz kötve
élt. 1556. július 1-én reggel holtan találták asztalánál. Több
mint egy évtizeddel korábban ezt írta magáról a jós:
„Helyhez szögezve, a királyi keggyel
mit is kezdhetne? Megtér hát Atyjához,
a rokonok s barátok nyári reggel
holtan lelik, egész közel padjához.”
478
(A „királyi keggyel” kifejezés arra utal, hogy még korábban
IX. Károly az „Őfelsége Tanácsosa és Orvosa” címet adományozta
neki.)
A XX. és XXI. század materialista korlátokat hordozó gondolkodású
embere nem tud mit kezdeni Nostradamus láthatóan
beigazolódott jóslataival, de mégis eltűnődik.
Talán megérthetnénk, ha az éppen a XX. század tér és idő
elképzeléseiből levezetve úgy képzeljük el a világot, mint egy
a Végtelen Anyagtalanban úszó, teljesen mindegy, hogy milyen
szerkezeti felépítésű Anyagi Világot! (Hogy Univerzumok
láncolata ez az Anyagtalanban úszó Anyagi Világ vagy csak
egyetlen Gömb, vagy a részecskék felé egyre beljebb haladva
végtelen, mely a felfelé, a csillagok felé haladva szélesedő
végtelennel végül körkörösen összeér, vagy az anyagi tér
moebiusz-szalagként csavarodva végtelen, ez mindegy, mert
valójában gyakorlatilag mindegyik elképzelés csak fából vaskarika!
Nem tekinthető tudományos ténynek egyik se, mindegyik
csak elképzelés!)
Képzeljük el inkább azt, hogy az Anyagtalan Világ a lelkek
világa! Az anyagi világ csak az „égi valóság földi tükröződése”!
S ha már ezt elképzeltük, akkor természetesnek vehetjük,
hogy adatik olyan ember vagy állat, mely képes érzékelni
a lelkek világát, ahol pedig mivel nem anyagi világ, ezért ott
nincs sem tér, sem pedig idő, mert a tér és az idő anyaghoz
kötött. Minthogy pedig ott a lelkek világában nincs idő, ezért
minden történés is, jelen, múlt és jövő egyidejű. Ezért aki
ezt a világot érzi, érezhet dolgokat a jövőből is. (Ez esetben
a Jézus kereszthalálával történő megváltás is, nemcsak a jövőre
nézve terjed ki, de Krisztus előtti időkre is!)
Természetesen a korlátolt materialista most nevet. Nem
baj! Ő nagyon okos! (Lehoczky József)
A kora középkor építészetére a román stílus volt a jellemző.
(Ezt az elnevezést egy későbbi korban élt francia régész
adta a korra leginkább jellemző építészeti stílusnak, mert felfigyelt
rá, hogy az építészetben központi jelentősége volt ezidőben
a római eredetű donga-boltozatnak.)
479
A késő középkorra az építészet elérte a technikai csúcsot.
Lassan megtanulták az emberek, hogyan kell a köveket finomabban
megmunkálni, hogyan lehet a falakat magasabbra
építeni úgy, hogy azok a nagy ablakok ellenére is szilárdan
és biztosan álljanak. Az 1300-as évekből még alaprajzok és
tervek is vannak birtokunkban a nagy építkezésekről. Ez a
technikai tudás már lehetővé tette a művész számára, hogy
képességeit teljesebb mértékben kihasználja, fantáziáját szabadjára
bocsássa.
A templomok vastag falai erre az időre már a színes üvegablak
áttetsző fényében oldódnak fel. Ha a nap besüt az ablakon,
akkor már a templom belseje valóban úgy tűnhet, hogy
az isteni fénytől túláradó égbolt mása. A gótika a késő középkor
művészeti stílusa, nevét Vasaritól nyerte, a reneszánsz
nagy művészeti krónikásától, aki minden korábbi stílust „gótnak,”
azaz „barbárnak” tekintett. Holott az építészetben ez
a stílus a csúcs, úgy, mint a festészetben a reneszánsz, a zenében
pedig a barokk.
Bár sokan a barokkot megteremtő reneszánsz mester,
Michelangelo művét, a Szent Péter bazilika 42 méter átmérőjű
kupoláját (mely közelíti a Pantheon 43 méteres átmérőjét)
tekintik az építészet egyik csúcsának, mely valóban a tervezés
és kivitelezés mesterműve, de egy már a római korban
ismert technika alkalmazása. (A középhajó magassága 46 méter,
a kupola az aljától a csúcsig 132 méter, a belső tér 213 méter
hosszú; a belső tér 54 ezer ember befogadására alkalmas. Ez a
legnagyobb keresztény templom. 50 évig tervezték, 1506–1626-
ig építették, és még 50 évig tartott a belső tér befejezése. Viszont
a gótika technikai újítások sorozata.)
A gótikus építészetet a magasba törő katedrálisok, csúcsíves
boltozás, karcsú, csúcsívbe menő keresztboltozatok, elegáns
faragású kövek jellemzik. Jellemzői a misztikus fényt
árasztó üvegablakok, festészetében és szobrászatában az átszellemültség
és a drámaiság.
A gótika jellemző díszítőformáit nem az emberek örömére
találták ki, mint a későbbi korok művészeti irányzatainál,
480
hanem minden azt szolgálja, hogy a katedrális „a mennyei
Jeruzsálem tükörképe” legyen. A díszeket olyan helyeken is
megtaláljuk, ahová az ember pillantása nem juthat el. Az épület,
a templom mindenben tökéletes ékszer.
87. kép
A gótika elemei
A gótika jellemző díszítőformái
Mérmű: kőrács csipkézet, mely építészeti felületeket tölt
ki mintákkal. Ezeket körzővel szerkesztik, azaz „kimérik”.
A körök pedig, mint a nap képei, a korabeli felfogás szerint
óvnak a sötétség hatalmától.
Rózsaablak: a gótikus dóm bejárati vagy nyugati oldalán
található mindig. A naphoz hasonlít, és azt mondja a belépőnek:
„Isten világosság”. A rózsa egyidejűleg a „mennyei
Jeruzsálem” képe.
Gerinctartó vagy féloszlop: azok a hosszú, vékony oszlopok,
amelyek egy fal, vagy pillér előtt állnak. A boltozati bordák
tartására szolgálnak.
Vimperga: az ablakok vagy az ajtók feletti, felfelé törekvő,
gótikus díszoromzat.
481
Fiale: fiatorony. Felmagasodó, karcsú tornyocska formájában.
A támpillért koronázza.
Keresztvirág: mind hossz-, mind keresztmetszetében kereszt
alakú virág. Tornyok, vimpergák, fiálék és ormok koronapárkányzatául
szolgál. A mai keresztnek felel meg a templom
tornyán.
Levéldíszítések: kúszóvirágok. Levél alakban ékesítik az
éleket és a felfelé mozgás benyomását keltik. Az oszlopfőknél
és a boltozati záróköveknél is megtalálhatóak. A világvége
mennyei paradicsomára utalnak.
Vállkövek: tartólemezt alkotnak a teher (egy ív vagy egy
fal) és a támasz (pillér vagy oszlop) között. A vállkő rendszerint
oszlopfőn nyugszik.
(Jellemző motívumok még a hármaskarély, négyeskarély
és halhólyag.)
A gótikában a fény szivárványvilága az embereket egyenként
vezeti az Istennel találkozáshoz. Itt az épület már nem
kovácsolja össze a híveket oly szilárdan közösségbe, mint a
román stílus idejének a vastag fal, mely várként védelmez a
külső ellenség támadásaitól. Itt már az emberek az Istennel
találkozást nem annyira a lakoma közösségében élik át, hanem
egyenként is.
A gótika Franciaországból indult ki. 1140 körül már stílussá
fejlődött építési mód volt és gyorsan elterjedt egész
Észak-Európában. A stílus első úttörőjének a kutatás Suger,
St. Denis-i apátot tartja, aki elsőként ábrázoltatott ószövetségi
alakokat a templom kapuzatán. A templom belseje
úgy jelenik meg, mint Krisztus, aki az Újszövetség kezdete.
Az ember tehát szimbolikusan az Ószövetségen, a kapun átmegy
be az Újszövetségbe, a templomtérbe. A templom hajóját
a rejtőző Istenhez vezető útnak tekintik. Az ég felé törekvő
óriási térben az ember egészen kicsinynek érzi magát,
bűnös voltának is tudatában van. Ezt a művész alkotásainak
természetességével fejezi ki. Az alaprajz rendszerint kereszt
alakú. A kapukat gazdagon díszítik.
482
Az oszlopokon szentek figurái utalnak a küzdő és győzedelmes
egyházra. A kövek dicsérik az Urat, a Teremtőt. A dicséretet
állatok és növények is kiegészítik. A nagy egészben
még a rossz szellemeknek és démonoknak is megvan a maga
feladata: megjelennek, mint vízköpők, vagy mint a szentek
ábrázolásának mellékfigurái. Ezek a szimbólumok mind,
mind a gótika jellemzői. A gótikus templomnak a „mennyei
Jeruzsálem” földi másának kell lennie.
A gótika idejében már a természetes is érdemessé válik az
ábrázolásra. Krisztus és Szűz Mária ábrázolásain kívül már
ennek az időnek a templomai őrzik a szentek és a templomalapítók
szobrait is.
A román kor építészetének idején, a kb. IX–XII. században
még az építők a kolostori műhely tagjai voltak. Szerzetesek,
akik egész életükben ugyanabban a rendben éltek, az apát vezetése
alatt. Az építész, az építkezés irányítója pap vagy szerzetes
volt. A mérnöki feladatokat, a kőműves, ács, kőfaragó,
szobrász, üveges festő munkálatokat végzők mind szerzetesek
voltak, akik a régiektől átörökített tudást saját rendi iskoláikban
tanulták meg. A földmunkákat végzők, a favágók, kőtörők,
fuvarosok jobbágyi szolgálattal kötelezett parasztok voltak.
A XII–XV. század templomépítői már az előbbi szerzetesektől
kiképzett és felnőtt már világi építő céhek tagjai voltak.
Ők a gótika építészetének megvalósítói.
A céh tagjai már nem szerzetesek, de a céh szigorú szabályai
szerint élnek. Titoktartásra vannak kötelezve, ellenben
sokat utaznak. Cserélik egymással tudásukat és a mesterfogásokat.
Az irányítója az építkezésnek az építőmester,
aki a céh mestere (magister operis). A pallér a céh szóvivője
és megbízottja részben a megbízók felé, részben a céhmester
felé. (Neve a parle = beszélni francia szóból ered.) Itt az építkezés
mérnöki és iparosmunkáit már nem szerzetesek, hanem
világi, szabad kézművesek, mesterek és legények végzik.
A kiképzés 2-3 tanulóév. Ezt követi a vándorlegénykor, majd
a vándormesterkor. A tanítómester mindig egy meghatározott
építés vezetője egy építőmester irányításával. A segéderők
483
már nem jobbágyparasztok, hanem többnyire már polgárok,
vagy városi földművesek.
Erre az időre átalakul a szellemiség is. A román építészet
még azt a gondolatot fejezte ki, hogy a császár és a pápa a birodalom
oszlopai, akiket Isten ruházott fel földi hatalommal,
teljhatalmuk kifejezésre jut a templom elrendezési rajzában
is. A román bazilikát gyakran két torony és két kórus
jellemzi, mert a kettős kard eszméje szerint a pápa és a császár
hatalma egymásból és egymásért van, mindketten Isten földi
helytartói. A román kor bazilikájában nemcsak istentiszteletet
tartottak, hanem országgyűléseket is, zsinattal egybekötött
birodalmi gyűléseket is. Isten hatalma itt a két hatalom
jelképében mutatkozik meg: kard és kereszt vetélkedik az emberek
üdvének biztosításában. Ez a kettős helytartóság csak
addig tarthatott, amíg ezt a hatalmat hitelt érdemlően gyakorolták.
Addig, amíg a pápa és a császár egyetértett. Amikor
bekövetkezett a világi hatalom bukása (a római-német birodalom
fejedelemségekre hullott) és az egyházi hatalom, különösképpen
a püspökök túlságosan a világi örömök felé fordultak,
megbomlott az egység és a béke. A fejedelmek már nem törődtek
a császár szavával, saját nézeteik szerint kormányoztak.
A pápa és a császár egymás ellen fordult. Így azután a királyi
csarnok, a román bazilika sem tükrözhette többé vissza
azt, ami nincs: a „Szent Római Birodalom” nagy gondolatát.
A feudális hierarchia még él, de lazul. A nemesség mellett
a szabad birodalmi városokban a polgárság erősödik
mind anyagilag, mind politikai erőként is. Ebben kiváltságokkal
támogatják az uralkodók is. A kereskedelem virágzik.
A Hanza-városok kereskedői szárazon és vízen beutazzák
egész Európát. A kereskedelem révén megerősödött városok
polgárainál új embereszmény jön létre, melyet az új művészet
is kifejez.
Ez mind a gótikában jut kifejezésre. A vándorló kőműves
legények pedig viszik a híreket.
Franciaország nemcsak hogy a gótikus stílus szülőhazája,
de a gótika a jellemző stílus ebben az országban még
484
a XVI. században, a reneszánsz virágzása idején is. Sőt,
Franciaországban nem is hatott igazából a reneszánsz. Csak
ráült a gótikára. Ha a budapesti Szépművészeti Múzeum
Régi Képtárában végigmegyünk, egyik teremből a másik terembe
lépve áttekinthetően követhetjük országonként a stílusokat
és azok egymás mellettiségét és egymásra hatását.
Megfigyelhetjük, hogy francia földön nem igaz a festészetre
vonatkozóan az általános sorrend, miszerint a román stílus
után jön a gótika, majd a reneszánsz, utána a barokk, rokokó,
klasszicizmus, majd a formalista irányzatok. Nem! A francia
gótikát a festészetben is közvetlenül az akadémikus stílus követi.
Mely a gallikanizmusból következő abszolutizmus stílusa.
Nincs igazi reneszánsz és barokk, csak árnyalati hatásait
érezhetjük. Ezért francia földön évszázadokkal, vagy uralkodók
nevével kell jellemezni a stílus korszakot. A XVI. században
még a gótika a jellemző, majd a XVII. században finom
reneszánsz hatású, klasszikus nyugalmat árasztó, semmiképpen
sem barokk mozgalmasságú akadémizmus jelenik meg és
tartja fenn majd hatalmát a későbbiekben is. (Ugyan a Louvre
épületegyüttesében egyes részeknél feltűnnek a reneszánsz jelei is,
de a sajátos francia jellemzők itt is tovább uralkodnak, csakúgy,
mint a barokk építészeti korában született versalles-i kastély is valójában
az akadémizmusra jellemző klasszikusan mértékletes arányok
hordozója. A tényleges reneszánsz, barokk és rokokó, majd a
klasszicista empire is elsősorban a belső építészetben, bútorok stílusában,
a lakberendezésben nyilvánul meg csak. Az ugyan igaz,
hogy XV. Lajos idején a francia festészetben feltűnik a rokokó, de itt
természetesen az ábrázolt személyek viselete és az ábrázolt háttéri
környezet teszi a képeket rokokóvá. Az 1789-es forradalom után
megjelenő klasszicista festészet megint visszatérés valójában az
akadémizmushoz, annak élettelenné váló, kimerevített változata.)

 

 

Oldal: 6.Nostredamus, a Gótika és "Templomépítés" -kőműves céhek,"szabadkőművesség"
A VILÁG TEREMTÉSE: Evolúció és Lélek, tér és idő a Végtelen Sacramentumban - © 2008 - 2026 - magia-kod.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat