Mielőtt leragadnánk a „felvilágosodás” koránál,
időben ugorjunk vissza a régebbi időkbe! Emlékezzünk
könyvünk korábbi részében olvastuk: mikor 1312-ben
a Templomos Lovagrend véglegesen fel lett oszlatva, erről a
Vienne-ben tartott egyetemes zsinat rendelkezett.
(A vádak közt eretnekség és szodómia volt, mely utóbbit bizonyítani
nem tudtak, de az eretnekség vádja az ítélet szerint megállta
a helyét)
A rend fel lett oszlatva, de titokban fennmaradt a hagyományok
és a köztudat szerint, és erre bizonyító nyomot is találtunk,
a könyvünkben már ismertetett Sárkányos Társaságról
szóló résznél, mikor Cillei Ulrik címerét említettük, mely családi
címerétől eltérően egy körző és egy kehely ábrája volt.
(Ezzel szemben a család címere kék mezőben három aranycsillag!
– Cillei Ulrik pecsétjét lásd korábban, a Sárkányos Társaságnál
közölve!)
A Sárkányos Társaság alapításának (1408.) időbeli előzménye
volt a tiroli Elefánt és Sólyom társaságok alapítása. A későbbiekben
Zsigmond király és római császár a rendbe nagy
468
számban vett fel külföldieket is. Az új idegen nemzetiségű
tagok neve mutatja a magyar király diplomáciai akcióit is.
Például tagok lettek: Marsiglio de Carrara és Brunoro della
Scala, Padova és Verona uralkodóházainak Velence elől menekült
tagjai; V. Henrik angol király; és Witold litván nagyfejedelem;
ők személy szerint nyerték a kitüntetést, más esetekben
hasonló külföldi társaságokkal mintegy szövetségre
lépett a rend.
(Így már 1409-ben a spanyol Callatrava Renddel, mely, mint
már olvashattuk spanyol egyházi lovagrendként lett alapítva)
A magyar Sárkány Rend jelképét látjuk Wolkenstein Oswald
portréján is, ami azt mutatja, hogy Zsigmond király a rendet
egyúttal baráti társaságnak is tekintette.
(Említettük azt is, hogy I. Ferenc francia király is felvette jelvényei
közé a gnosztikus szalamandert, mely koszorúvá módosulva
most is körülöleli Franciaország címerét!)
Mindezek a jelek arra mutatnak, hogy a feloszlatott templomosok
vagy működtek titokban továbbra is, mint rend
(erre utal Cillei Ulrik címere is!), vagy csak a társadalmi tudatban,
szokásokban, tradíciókban, de a már elmúltakra vis�-
szatekintő romantikus emlékezésben éltek tovább. A megszűnt
rend ez esetben csak romantikaként élt, de így szellemi
utóhatásaiban mégis élt. A reneszánsz idő pedig nem hiába
ráncigálta elő megint a „Sion Perjelségét” (Prioré de Sion), a
Szent Grál titkának őrzőjét a múltból. A dél-franciaországi
kora középkori legendára visszaemlékezve, mely történet
a Meroving-leszármazott nagyhűbérúri családok ivadékait
Mária Magdolnától származtatta és tán a Templomos Rend
eretnekségi vádjának is egyik oka volt, mert a magukat Jézus
Krisztustól származtató Meroving-utódok, kik közül többen
voltak a rend priorjai és nagymesterei, Isten fiától eredeztetve
magukat Isten leszármazottainak is mondhatták magukat.
(Különösképpen mert a Szentháromság-tan értelmében az
Atya és a Fiú s a Szentlélek egy lényegű és bár három személy, de
mégis egy személy.) Talán innen ered a „Legkeresztényibb francia
királyok” cím is és a francia király érintésének gyógyító hatása
469
is? (Mely azután a francia uralkodóktól átment Angliába is). Bár
olvasható az is egyes írásokban, miszerint a „legkeresztényibb”
címet annak emlékére vették fel a francia királyok, hogy mikor a
Mártírok hegyén lefejezték Szent Dénest, akkor tértek meg az ott
lévő franciák a keresztény hitre.
Ezzel szemben az angol királyok „Defensor Fidei” –
„A Hit Védelmezője” – címe a pápától származik, s
VIII. Henrik (1509–1547) nyerte adományba lovagi címként,
mivel uralkodásának kezdeti időszakában kiállt
Luther Márton tanaival szemben, a szentségek hetes
számát védelmezve. „(Assertio septem sacramentorum”)
A magyar királyok „Jeruzsálem királya” címe is a pápa
adománya, melyet II. Endre nyert, mint a keresztes hadak
vezére, 1217-ben. (Az „Apostoli” cím, már említettük
korábban, hogy Szent István királyra emlékezve, de
csak I. Ulászló király koronázásától került be a magyar
használatba, de ezzel kifejezve a magyar korona egyházi
eredetét is! És ezzel hangsúlyozva, hogy a Magyar
Szent Korona királysága és tartományai nem a pápa,
sem a római császár hűbére, szemben a német vélekedéssel.
Sőt tény, hogy Szent István király halála előtt,
Nagyboldogasszony napján a magyar koronát és az országot
Szűz Mária, a Mennyország Királynéja védelmébe
ajánlotta. Ennek a köztudatban később mindig élő emléknek
nemzetközi jogi jelentősége is volt, mert kifejezte
és hangsúlyozta azt, hogy a Magyar Szent Korona
Királyságának hűbérura Magyarország Nagyasszonya,
aki nem a földön, de az égben van, s így minden más
földi követelés a hűbéri jog tekintetében jogtalan!)
Ugyanakkor a római-német császárok (választott
német királyok, és pápa által felkent római császárok)
a római birodalom idejéből levezetett szokásjog alapján
„A pápa és az egész keresztény egyház védelmezői”.
Minthogy pedig a francia királyok is ugyanúgy a „nyugati
Római Szent Birodalmat” megújító Nagy Károly
császár utódai, mint a verduni szerződés utáni idő óta
470
a császári méltóságot is viselő német királyok, ezért ők
is joggal nevezhették magukat a kereszténység és a pápaság
védelmezőjének. De minthogy ez a cím a fejedelmek
közül a német nyelvű terület uralkodóit illette meg
császári rangja miatt, ezért árnyalati megkülönböztetésül
használták a francia királyok a lényegében hasonló
tartalmat hordozó „Legkeresztényibb” címet.
Az irodalomtörténet tudja, hogy Franciaországban a
XIII. században született a Rózsaregény, és az Arthur-legenda.
Első latin nyelvű változatát 1135 körül írta meg Geoffrey of
Monmouth. (Ekkor írta meg Lear király történetét is!) Ebben a történetben
tűnik fel először a Szent Grál meséje is, melyet Arthur
Kerekasztalának Lovagjai keresnek, hogy megigazulhassanak.
A mese szerint a Szent Grál az a kehely, melyben felfogták
a kereszt alatt Krisztus kicsorduló vérét. A kelyhet pedig,
a jeruzsálemi nagytanács tagja, Arimetiai József őrizte meg.
Ő volt a Szentírás szerint, aki átadta saját sírhelyét, hogy a
Megváltó testét ott helyezzék nyugalomba. Így ötvöződött
össze az 1135-ben született mese és a Szentírás története!
A szimbolikus mese – mely valójában az Oltári Szentség
Úrfelmutatását szimbolizálja, mert ekkor alakul át a kenyér
és a bor Krisztus Testévé és Vérévé – látható, hogy a szentföldi
alapítású lovagrendekkel közel egyidős, de nem régebbi.
A későbbi idők alakították a mesét azután valószerűvé.
Az állítás ellentéteként azért még meg kell jegyezni, hogy
a Grál-mondával párhuzamos mozzanatok már korábban is
feltűntek az ősi kelta mitológiában, a kapcsolódó Lear királytörténetek
révén; ugyanis az írek által Lirnek vagy Lernek
nevezett tengeristen jelenik meg később a középkori elbeszélésben,
mint a szeleknek is parancsoló földi király. Az ír
„ler”, tenger szóból származik a neve. Ezzel kapcsolatos az
„Öregek beszélgetése” című mondagyűjtemény, amely az ír
„Finn” (Osszián) mondakör egyik fő forrása. A walesi mondákban
is megtaláljuk „Llyr” nevét. Lir fia, Mannán, walesi
alakban Manawyddan is tengeristen. Lir gyermekeinek tragédiája
s a hozzá kapcsolódó történetek „Danu” isteni törzse
471
győzelméről szól a „sid”-istenek felett. A hozzákapcsolódó
„két tejesedény házáról” szóló elbeszélés pedig a sid-istenek
és a Boldogok Országa isteneinek kapcsolatáról beszél. Ez a
történet azért jelentős, mert párhuzamos mozzanatok találhatók
benne a Grál-mondával!
A reneszánszban már a mesék nemcsak, hogy feléledtek,
de új utakra lépve fel is erősödtek, magukat valóságnak feltüntetve.
Mert ez volt a reformáció kora is, de a mágia és okkultizmus
kedvelt korszaka is.
Spanyolország egyesítésével (Kasztíliai Izabella és Aragóniai
Ferdinánd házasságával) megindult a pireneusi félszigeten az
inkvizíció a korábbinál is erősebb működése, így a korábban
ott békésen élő arabok és zsidók menekülésre kényszerültek.
Németalföldre ekkor költözött fel délről sok zsidó, magával
hozva az Ószövetség kora óta már igencsak módosult hagyományait.
Így Németalföld egyik alapbázisa lett egy Európára
korábban nem jellemző, új szellemiségnek.
Bár Németországban és Csehországban korábban is éltek
nagyszámban zsidó kereskedők, de az a szellemiség mely a mediterrán
övezetben, a Földközi-tenger partvidékén alakult ki
és fejlődött az első századok óta, a keleti gnosztikus hatások
állandó jelenléte és ráhatása következtében, nem beszélve a
velük együtt élő arab tudósok, orvosok, csillagászok hatásáról,
– csak az új betelepülések hatására erősödött fel.
Erre rámutatott Pierre Chanu francia történész professzor
is Klasszikus Európa című művében. Sőt még Amerikában New
York benépesülésére is kihatott ez a pireneusi félszigetről történő
zsidó népvándorlás a későbbiekben is, ugyanis a város
elődjét, korábbi nevén Új Amszterdamot a Holland Nyugat-
Indiai Társaság alapította 1626-ban a Hudson-folyó torkolatánál.
1654-ben már Új Amszterdam menedékül szolgált a
Pernambucoból elűzött portugál zsidóknak. Mivel ezután az
Új-Angliából jövő csapatok 1674–ben elfoglalták a várost és
környékét, véglegesen angol kézen maradt New York néven,
de a város egészen a XIX. század hajnaláig megőrizte eredeti
holland hangulatát, portugál-zsidó beütéseivel.
472
Franciaország déli tartományai már korábban is ki voltak
téve a keleti hatásoknak, minthogy a Földközi-tenger partvidéke
közvetlen összeköttetéseket tartott fenn nemcsak a
spanyol és itáliai partvidékkel, de az afrikai és kisázsiai partvidék
népességével is. Sőt mint már említettük, hogy a római
időkben is közvetlen szír hatások érték. Nem csoda, hogy Dél-
Franciaországra erőteljesebben hatott a gnoszticizmus is, sőt
ha a francia könnyed erkölcsöket is tradíciónak tekintjük, felfedezhetőnek
vélhetjük a kánaáni Baál-kultusz maradványait is.
(Nem hiába tűnik fel később némely titkos társaságok elfajult
szertartásainál!)
Bár a római birodalom keresztényüldözései, és Néró véres
cirkuszi kivégzései óta, s különösképpen azóta, hogy Krisztus
után 100-ban, a zsidók a „Semone Ezre” nevű súlyos átokban
minden keresztényt kiközösítettek a jeruzsálemi egyházból,
amely elkülönítő jogi lépés a Római Birodalom hivatalos keresztényüldözéséhez
vezetett, s amely tett miatt azóta hangzik el
a nagypénteki katolikus misén a „pro perfideis judaeis” = „juda
hűtlenségéért” megemlékezés az imában; a keresztény feudalizmus
idején az európai királyok, ha nem is üldözték a zsidókat,
de távolságot tartottak tőlük, csakúgy mint a mohamedánoktól,
azonban mégis megtűrték országaikban őket. Bár félték,
hogy keresztény rabszolgák „hitetlenek” kezére jutva rákényszerülnek
uraik hitére (lásd Szent István király törvényeit!), mégis
megvédték őket az igazságosság nevében. (Pl. IV. Béla törvényeiben:
ha egy zsidó azt állítja, hogy egy keresztény tartozik neki, akkor
a zsidónak kell hinni! A szembetűnő diszkrimináció valószínűleg
a gyakorlat tapasztalatára volt a felelet, mert a zsidó hitelező a
tapasztalat szerint valószínűleg inkább mondott igazat, mint a gyanúsított,
minthogy valószínűleg, nem is mert hazudni! Az osztrák
herceg ugyanebben az időben született törvénye, mely IV. Bélára is
hatott, a zsidó kereskedők és hitelezők számára még kedvezőbb volt!)
Franciaországban, a már ismertetett környezetben kedveltek
voltak a keleti mágusok, orvosok, kik tudásban minden
bizonnyal felülmúlták nyugati kollégáikat.
473
A szabadkőművesség európai megszületését földrA szabadkőművesség európai megszületését földrajzilag

három fő kiindulópontra helyezhetjük:
1. Itália; itt a Gallilei körébe tartozó Illuminátusok
Társasága (Illuminate)
2. Bajorország; itt a Bajor Kőművesek Társasága,
mely a régi kőműves céhek titkos hagyományait folytatva
lettek szabadkőművessé oly módon, hogy beleolvadtak az
illuminátusok, mintegy belső titkostársaságként, így születtek
meg a Rózsakeresztesek is, kik elsősorban a német
egységért dolgoztak. (A rózsakeresztesek, mint majd látjuk a
lutheri protestantizmus első testvériségeiből nőttek fel!)
3. Dél-Franciaország, majd egész Franciaország és
elsősorban Párizs, ahová az itáliai Illumináte is betelepítette
eszméit. Így jött létre azután a francia és angol központú
illumunizm = felvilágosodás mozgalma, mely valójában
azonos a szabadkőművesség mozgalmával.
Az előbbiek ismeretében ezért könyvünkben Franciaországot
tekintjük elsődlegesen a szabadkőművesség kiindulási pontjaként.
(Anglia vele azonos kultúrkör, és területileg is egybeesik,
annak ellenére, hogy a csatorna kettéválasztja!)
Németalföld is közel esik Párizshoz, így a Pireneusifélszigetről
idetelepülő kulturális hatás esetén is nyugodtan
Párizst nevezhetjük ki általánosságban a későbbi szabadkőművesség
alapbázisának, bár a kétharmad részben protestáns
Németországban a rózsakeresztesek, bécsi központtal a
XVIII. század közepétől már a német birodalmi egység helyreállítását
tűzték ki célul. Erről később még majd beszélünk!
Minthogy a rózsakeresztes mozgalom (melyből a szabadkőművesség
is kinőtt) eredete valójában rejtélyes és kibogozhatatlan
(éppen titkostársaság jellege miatt), ezért az összefüggő
képet néhány felvillanó jelből és egykori írók írásainak rövid
megidézésével próbáljuk megalkotni! Éppen ezért a következőkben
nem egészen összefüggő, de az összefüggések
rávilágítására törekvő részek és gondolatok következnek.
Az olvasó így is megismerheti a kép egészét, legalább is bízzunk
benne!

 

Oldal: 5.Európai szír hatások,zsidó népvándorlás Európába és Amerikába a szabadkőművesség alapja
A VILÁG TEREMTÉSE: Evolúció és Lélek, tér és idő a Végtelen Sacramentumban - © 2008 - 2026 - magia-kod.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat