Továbbá ide tartozik a Thalesz-tétel, miszerint azok a háromszögek,
amelyeknek alapját egy félkörív átmérője alkotja,
s amelynek csúcsa a félkörívre esik, derékszögűek; továbbá
ide tartozik még Püthagorasz tétele: a befogók négyzetének
összege=az átfogó négyzetével, derékszögű háromszögek
esetén. A görög hagyomány szerint Püthagorasz, vagy
másképp írva Pythagorasz is Egyiptomból hozta tudását!
Állítólag 40 évig tanulta Egyiptom Kaldea, Fönícia és India
papi tudományait.
Maga is beavatott volt, s beavatotthoz illően egy sort sem
írt soha. Tanítványai már görög módra, dobra vertek egyetmást
ezekből a tanokból, míg az egyiptomiak, az indusok
és babilóniaiak megőrizték titkos tudásuk ezoterikus jellegét.
Csak képletes, kétjelentésű mítoszokban, szertartásokban,
valamint erre vonatkozó jelképes ábrázolásokban, vagy
„szintetikus” műalkotásokban fejezték ki magukat. Ilyen a
Kheopsz piramis. Még tudni kell ehhez, hogy a Kheopsz piramis
az előbbi adatokat is tartalmazza, és csillagászati adatokat
is tartalmaz méreteiben és arányaiban. Bár egyes matematikusok
ezt az állítást cáfolják azzal az érveléssel, hogy
a gömb és a kör természetes törvényeiből következik, hogy
pl. az alaprajz köré írható kör és a gúla magasságának aránya
megegyezik a Föld Nap körüli pályájának és a Nap–Föld távolságnak
az arányával. Ez is igaz, de az is, hogy a Kheopsz felezőjén
halad át a „Világ Köldökén” áthaladó 30. fok, délkör.
A Kheopsz piramis a Birodalom középpontjában áll. Mikor
Napóleon térképészei felmérték Egyiptomot, ennek a piramisnak
a délkörét vették fel alapvonalnak. Ekkor derült ki, hogy
ez a vonal pontosan két részre osztja a Deltát, vagyis az Alsó
Királyságot, ahogyan az első fáraók, a Delta meghódítói elnevezték.
A reá merőlegesen húzott, s a Nílus két szélső ágának
torkolatát összekötő vonallal együtt magába foglalja az egész
Deltát. A gúla tehát a Birodalom középpontjában épült, amit
a régiek úgy neveztek, hogy ez a Világ Köldöke.
Az egyiptomi hosszmértékegység az ún. piramisméter:
0,635 m, ezt használta Salamon király is, aki miden építkezését
500
egyiptomi mintára végeztette. Ennek a számnak huszonötöd
része, vagyis 0,02539 m = 1 hüvelyk. A Kheopsz alapkerülete
összesen 36 524,2 hüvelyk, s a napév napjainak számát adja meg
így, mely mai megközelítéssel 365,242 nap. Ha megszorozzuk
a piramismétert tízmillióval: 63 566 000 métert kapunk, ami
egyenlő a Föld sarki átmérőjének felével, vagyis a sarki sugár
hosszával. Minthogy a sarki sugár állandóbb mennyiség, mint a
meridián, ezért a piramisméter biztosabb mértékegység, mint
a mi méterünk, amely a meridián negyvenmilliomod része.
Az a mód, ahogyan a Nap az év folyamán a piramis északi
és déli oldalát megvilágítja, pontosan mutatja a napéjegyenlőségek
és napfordulók idejét. Azon az évszakon át, mely a tavaszi
és őszi napéjegyenlőségek közt telt el, a fölkelő nap a piramis
északi oldalát néhány percre megvilágította. Az év többi
részében csak a déli oldal kapott napfényt. Az árnyéknak ez a
váltakozása tizenkét órai pontossággal jelezte a napéjegyenlőségek
idejét. Így nem kellett számításokat végezni az ünnepnapok
meghatározásához, elég volt a gúla északi oldalát
figyelni. Amikor az épület burkolata még ép volt és sima, ezek
az „elfutó árnyékok” még követhetőek voltak. Ausonius, a Kr.
u. IV. században ezt versben meg is örökítette.” Négyszöge
hegyes csúcsba nyúlik fel, s a piramis saját maga nyeli el árnyékait.”
Ezt a jelenséget Pochan így magyarázta meg: a gúla
északi oldallapja nem sík, hanem 179 fok 50’ alatt homorú,
azaz a közepe 94 cm-re bemélyed, ami az árnyék gyorsabb eltűnését
hozza magával a Nap aequinoctiális keltekor. Hasonló,
optikai okokból szerkesztett falsík–bemélyedéseket találunk
némely babiloni zikkurat (templom) oldalán és domborítást
görög templomok talpvonalán: ennek következtében nagy
kiterjedésű épületeknél a szemlélő egyenes síkot és vonalat
látott. Az állításokról, hogy csillagászati adatokat építettek
be a Kheopszba, Várkonyi Nándor, a „Szíriat oszlopai” című
könyvében, már 1940-ben, jóval Erich von Däniken előtt írt
bőségesen, de nem földönkívüliek értelmezéseként, hanem
a ’40-es évek művészettörténeti felismerése szerint, az egész
Földön átívelő kőkorszaki csillagkultúrát megmutatva.
501
Däniken: „A Jövő emlékei című” könyvében említi a
stambuli szultáni palotában őrzött, Piri Reis, XVI. századi török
admirális térképeit, melyek feltüntetik a Déli-sarkvidék
jég alatti hegyláncait is, melyeket csak a XX. században térképeztek
fel. A térkép torzításait úgy magyarázzák egyes térképészek,
hogy azok akkor jönnek létre, ha egy olyan fényképet
másolnak át, mely pontosan Kairó, tehát a Kheopsz piramis
felett lett fényképezve 8000 km magasságban. A „Jövő emlékei”
című könyvben Däniken közli a Piri Reis térképek fotóit
is. Az US Air Force (USA Légi erő) szakembere: Harold
Z. Ohlmeyer erről ezt írja Charles Hapgood professzornak:
„Ez azt mutatja, hogy a partvonalakat (az Antarktiszét) azelőtt
rajzolták fel, mielőtt a jégtakaró befedte volna őket.”
(Az északi és déli pólus valaha máshol volt, mert a Föld forgási
tengelye kileng!) Mint Däniken írja: „Nem képzelhető
el, hogy eleinknek már voltak a Földről légi felvételeik? Vagy
visszhangos mélységméréssel határozták volna meg a kontinens
domborzatát a vastag jégrétegen keresztül?”
A Piri Reis térképnek jól bejelölt koordináta-hálózata van.
Figyelemre méltó ezek figyelembevételével a hosszanti torzulás
a nem a felvételi hely közelében lévő kontinenseknél.
A térkép torzulásai egyértelműen mutatják, hogy átláthatósága
miatt nagy magasságban készülhetett Egyiptom felett.
Ezért azok a részek melyek a felvételi pont alatt feküdtek, pontosan
vannak ábrázolva, míg a távolabbi kontinensek, a Föld
gömbölyűségének megfelelően torzultnak látszanak. A Piri
Reis térképek feltüntetnek minden kis szigetet. Mallery és
Walters térképészek szerkesztettek egy leolvasórácsot, és a
térképet átrajzolták egy modern földgömbre. Az eredmény:
a térképek – a föld görbületét is figyelembe véve – abszolút
pontosak. Däniken a „Jövő emlékei” című könyve és a róla
készült film sok támadást kapott a hivatalos tudomány részéről.
Mert féltik egyesek a presztisüket, féltik, hogy kiderül az
eddigi munkáik tévesek. Nem így kéne ezt felfogni! A Nazcasíkság
rajzai Peruban, szintén azt mutatják, hogy azért készültek,
hogy nagy magasságból nézve alkossanak összefüggő
502
képet, mégpedig a környék térképét adják a vonalak! A témához
ajánljuk még Däniken „Istenek ivadékai vagyunk” című
könyvét, mely azt tárgyalja, hogy az ószövetségi, a kivonulás
idejében történő események helyszínét nem ott kell keresni,
ahol a mai hagyomány és a helynevek tartják. Ugyanis
a régészetnek is sok problémát okoz az, hogy például a zsidók
Egyiptomból kivonulásának nyomai nem találhatók a
környező népek történeti adataiban. Így kérdéses a tényleges
megtörténte is a mai Sinai-félsziget felől. Jemen környékén
hasonló helynevek arab nyelvi változatai fordulnak elő,
mint a Szentföldön. Például így a Jordánon való átkelés ez
esetben nem egy jelentéktelen folyócskán történő átkelés, hanem
a régi szíriai terület déli táján, a Vörös-tengerrel párhuzamos
Jordán-hegységen történő átkelésről van szó valójában.
Ezért vándorolnak a törzsek 40 évig, holott a mai Sinaifésziget
és Izrael környéki terület igen kicsi ahhoz, hogy ott
40 évig kéne a zsidó törzseknek kóvályogniuk. Ez esetben
lehet, hogy a Sástengeren (Vörös-tengeren) történő átkelés
Jemen vidékén, az egyiptomi Sába tartomány felől történt
valójában. Däniken sok felvetése ugyan itt is vitatható,
de a régészek problémáik megoldásánál figyelembe vehetnék
gondolatait. Két zsidó professzor, egy régész és egy történész
közösen írtak, saját területük figyelembevételével egy
párhuzamos könyvet, párhuzamos és ellentmondó szempontokkal:
„Biblia és régészet – az ókori Izrael történelmének
két arca” címmel.
A könyvből kiderül, hogy a régészet a Däniken felvetéseiben
megfogalmazott problémákkal áll szemben. A könyvből
itt nem idézhetünk, mert a szerzők kifejezetten felhívják
a figyelmet a könyv elején: „Tilos ezen kiadvány bármely
részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy
a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül bármely formában,
bármely módon sugározni!” Ajánljuk a könyvet: Biblia
és régészet. Eredeti cím: The Bible Unearthed. Írták: Israel
Finkelstein és Neil Asher Silberman, megjelent 2001-ben,
Magyarországon a Gold Book Kft. kiadásában.
503
Még fontosnak tartjuk, hogy a Kheopsz piramis jelezte a
Nilus áradásának kezdetét, azaz június 21-ét; ezzel kapcsolatban
a Szíriusz (Szopdet) heliakális, Nappal közös keltét, július
19-ét, vagyis az egyiptomi Újév napját s a Nilus áradásának beálltát.
A Szíriusz heliakális keltére alapított kalendáriumot Kr.
e. 2769. július 19. óta használták az egyiptomiak. Vagy akkor
léptették életbe, azaz éppen a Kheopsz építésének a tudósok által
megállapított idején. De lehet az is, hogy ekkor szentesítették
az egyiptomiak újévvé ezt a napot, mert már régóta használatban
volt Ez volt a leggyakoribb használatban lévő naptár
az ókoriaknál, ezért is vezette be Julius Caesar a római világbirodalom
hivatalos időszámításául, mely érvényben maradt
1582-ig. Szíriának is a Szíriusz a csillaga, nevét is róla kapta!
Még megjegyeznénk, hogy ha egy földönkívüli csillagkultúra
felvetését tényként elfogadnánk, ettől sem a hivatalos
tudománynak, sem a vallási tudományoknak nem kéne tartaniuk.
Ugyanis egyáltalán nem következik ebből egyértelműen
az, hogy a lelkek világából jövő angyalok és az anyagi
világból jövő csillaghajósok azonosak, csak esetleg az emberi
hagyomány olvasztott egybe két párhuzamos és egymástól
független eseménysort. A Teremtés Könyve néhány szóban
említ egy valószínűleg a régebbi időkből fennmaradt hagyományt:
„Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön
és leányaik születtek, az Isten fiai (az ég fiai, istenek fiai) látták,
hogy az emberek lányai hozzájuk valók. Feleségül vették
mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt:
„Nem marad éltető lelkem az emberben örökre, mert test.
Életkora csak 120 év legyen.” Óriások (nephilim) éltek akkor
a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek
lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik,
ezek a régi idők hősei.” (Ter 6. 1–4.)
Itt valószínűleg a valóság és népi mítosz keveredett. A sumer,
akkád stb. mondavilágot sem kéne egyértelműen meséknek
tekinteni. Egyiptom régi hagyományai is azt tartják,
hogy mikor az egyiptomiak ősei meghódították a területet a
Szfinx már állt. Még sok példát felvethetnénk.
504
Ha Däniken azon elképzelését fogadjuk el, miszerint például
az Úr megjelenése a Sínai-hegyen egy csillaghajó leszállását
örökíti meg (70 vén látja távolból, amint Mózes beszél az
Úrral. „Az Úr amin állott úgy világított, mint a türkiz kékje”),
mintha egy mai fantasztikus filmet látnánk!
„Mózes és Áron, Nadab és Abihu s Izrael vénei közül hetvenen
újra felmentek. Látták Izrael Istenét. Lába alatt olyan
valami volt, mint a zafír kövezet, és fénylett, mint a tiszta ég.
De kezét nem emelte fel Izrael fiainak képviselői ellen, ezért
láthatták az Istent. Ettek és ittak.” (Kiv. 24. 9–11.)
Továbbá ha szintén Däniken felvetését fogadjuk el, miszerint
az anyagi világegyetem egy pontjából jött csillaghajósok
saját vallásukat közvetítik, akkor is fennáll a lehetőség, hogy
az anyag nélküli lelkek világa, az angyalok világa ezzel a csillagkultúrával
nem azonos, hanem valójában párhuzamos létező!
Az anyagi világ megvalósulásainak a variációs lehetősége
ugyanúgy végtelen számú, mint a gondolati variációk
lehetőségének a száma is! Nem kéne korlátoltnak és merevnek
lenni! (Lehoczky József megjegyzése)
Sőt, még megjegyezném, hogy bármely hasonló, esetleges
új megismerés sem befolyásolhatja a hitbéli dogmákat, mert
azok lényegi egységét nem befolyásolja. A dogmára azért van
szükség, és ehhez ragaszkodni kell, hogy a vallás eredeti tartalma
nehogy átalakuljon az idők folyamán az új belemagyarázásokkal.
Mert végül az indiai, vagy az óegyiptomi vallásokhoz
hasonlóvá lenne, amelyeknél az egymásra ültetett
vallások, istenek, isteni megtestesülések szimbólumai végül
egy kibogozhatatlan költői káosszá lettek.
Ádám és Éva történetét, a bűnbeesést, a föld teremtésének
történetét már ma is a teológia úgy értelmezi, mint népies
elképzelése a teremtésnek. Ámde ez mégsem befolyásolja az
„eredeti bűn” létrejöttének meglétét, mert új megfogalmazásban:
szimbolizálja az élővilágban meglévő szenvedések okát,
a bűnt. Az Ember bár ugyanúgy ki van szolgáltatva az anyagi
világban természetszerűleg működő rossznak, mint az állatok,
de az ember már a Jó és a Rossz felismerési lehetőségének a
505
birtokában van, fejlettebb értelme révén. Így az ember dönthet,
választhat. A szegény állat nem, mert értelme még csekélyebb,
így semmilyen tettben még nem lát bűnt. De az ember
már igen. Ezért van szüksége az embernek a szabadulásra az
„eredeti bűntől”, vagyis a „megváltásra”.
Sőt, akkor már tegyük fel azt a kérdést is, hogy Isten miért
teremtette olyanra a világot, hogy abban bűn is van. A válasz
erre: a szabad akarat megléte. Ugyanis a szeretet létrejöttét
nem lehet megteremteni, annak magától kell létrejönnie.
Isten országának nem programozott robotokra van szüksége,
hanem érző, szerető lelkekre. Jézus is a mennyek országát a
mustármagból felnövő fához hasonlítja, mely új és új ágakat
hozva végül kiterebélyesedik. Az anyagi világ jelenségeiből
felismerhetjük, hogy a világ a Van, és a Nincs ellentmondásának
küzdelméből létrejövő mozgás, mely kiegyenlítődést
keres. Egy nagy számítógéphez hasonlíthatjuk az anyagi világot,
melynek minden részecskéje, de a nagyobb darabok is
a Van, és a Nincs alapérzések töredékinformációját hordozzák.
Az egész univerzum törvényszerűségeket követve, szabályos
rendezettségben mozog. Ott a „szférák zenéje”, ott a
harmónia. Anyagcsoportosulásokban pedig, már megteremtődik
a lehetősége az értelem, majd az érzékelés kialakulásának.
Az evolúció során pedig, az élőlények értelmi tökéletesedése
során már megteremtődik a lehetősége a fejlett értelem
és fejlett lélek létrejöttének. Az egysejtűnek is van lelke, de
a fejlettebb állatoknak nemcsak az értelme, de már a lelki és
érzelmi világa is egyre fejlettebb. És ez nemcsak kémiai reakciók
egyvelege, mint azt az ateisták képzelik, mert nem
kell azt bizonyítani, hogy teljesen mindegy, hogy mivel magyarázzuk
azt, de léteznek érzéseink: fizikai fájdalmaink és
lelki érzelmeink, gondolataink és álmaink. Ez több mint csak
kémia: az ideája az anyagnak az anyag elmúlásával is létező.
(Platón: Igaz, hogy elfolynak a folyó részecskéi, mely a folyó
anyaga, de a folyó ideája ugyanaz marad.) Nyilvánvalóan felismerhető
emberi aggyal is, hogy az egész világra jellemző a lélek
és az érzés. Így jut el végül a teremtés csodája az emberhez
506
is, akinél már megjelenik a Jó és a Rossz fogalma, s ebből következően
a választás lehetősége is. A hajdani sötétből fények
gyulladnak ki. Ha sok a fény, akkor világosság lesz és létrejön
a mennyek országa. Ha kialszanak az egyéni fények, akkor elnyeli
őket a sötétség. Az evolúció a társadalmi-történelmi fejlődésben
is folytatódik, de nemcsak társadalmi és gazdasági
szinten, hanem lelki szinten is. Ezért alapította meg Jézus
Krisztus a keresztény egyházat, amely szintén hosszú fejlődésen
haladva fejlődik és végzi kötelességét, Isten országának
terjesztését, és megvalósítását itt a földön is.
(Lehoczky József)
Még egyetlen felvetés és talán magyarázat! A Föld kora
négymilliárd éves, ebből a mai fejlettségű élővilág tán egymillió
éves; a cro-magnoni ember 60 ezer éve jelent meg; a
mai történelem kb. 6000 éve kezdődött a Tigris és Eufratesz
völgyében, valamint ezzel párhuzamos időben, Egyiptomban,
Indiában és Kínában. Nem túl rövid idő az emberi történelemé
az egészhez képest, ahhoz, hogy az embert nevezzük ki célnak
és tökéletesnek? De, valóban, ám a végtelenhez képest minden
csak pillanat, s különösképpen, mert a lelkek világában nincs
idő, ezért ez a felvetés valójában ilyen módon elhanyagolható.

Oldal: 9.Thalesz tétel, Kheopsz, Szfinx, Piri Reis admirális térkép, az Úr leszáll a Sinai hegyre
A VILÁG TEREMTÉSE: Evolúció és Lélek, tér és idő a Végtelen Sacramentumban - © 2008 - 2026 - magia-kod.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat